Az adott szavazókörben elsőként érkező választópolgárnak kiemelt szerepe van a magyar választási rendszerben. Neki kell ugyanis ellenőrizni, hogy az urnák valóban üresek-e a szavazás előtt, és meggyőződni arról, hogy szabályosan le legyenek zárva a dobozok. Általában munkába siető embereknek kell ezt elvégezni, akik valószínűleg nem lelkesednek a kötelező kb 5 percet igénybevevő procedúrától.

Tegnap búcsúztattuk Epét, némi alkohol után az az ötletem támadt, milyen jó poén lenne elsőként szavazni, kissé illuminált állapotban. Soldierrel tehát eldöntöttük, hogy a reggeli takarításból is kivonva magunkat hajnali 5-kor átsétálunk a Lánchídon, majd a metróra szállva pont odaérünk a nyitásra, ő Ferencvárosban Orbán túlhatalma ellen, én meg az erős kormányra szavazva:).

A megmérnökölt terv tökéletesen működött, lefutottam a szavazókörömnek otthont adó iskola előtt már 10 perccel 5 óra előtt várakozó két embert, így a az ébredező 6 tagú bizottság korlátlan figyelmét élvezve kiosztottam urnánként 6 szignót, illetve még 1-1 aláírást a dokumentáló lapokra. Korán volt még, reklamálnom is kellett, hogy drága, szeretnék szavazni is:)

Kijelenthetem, ahogy Soldierrel boldogan újságoltuk egymásnak a sikerünket, buszke vagyok arra, hogy éltem állampolgári jogommal, és mindenkinek ajánlom, hogy kicsit becsípve, még aznap szavazzon le, ezzel ünnepelve a kampány végét, a demokráciát, de egy kicsit lázadva is a dolog túlzott komolyan vétele ellen. Mégiscsak elegánsabb ez, mint egy péniszt rajzolni a szavazólapra:)