Mit fogok kapni ezért a posztért? Már hamarabb is megtörténhetett volna ez, Betax nem egyszer hívott Neo-ra, ami neki az egyik nagy kedvence, EFOTT-on is ott voltak, de valahogy mindig lett jobb elfoglaltságom. Tegnapra aztán rászántam magam, és így már a zord időjárás sem akadályozhatott meg abban, hogy a Zöld Pardonban töltsem az estét.

Mit tudtam eddig a Neo-ról? Nagyjából semmit. Ajjjájjó, Kőváry, aki a Stonedban utánozza Jaggert, Hodosi Enikő, aki néha beszáll a Gimme Shelterbe ugyanott. A stílust sejtettem, és tudtam, hogy nem az enyém. Nem is próbálkozom azzal, hogy elemezzem a koncertet zeneileg, és fikázni sincs kedvem olyat, amihez ennyire nem értek. Amúgy arra tök jó volt, hogy megmozgassam egy kicsit méretes hátsómat, és ne fagyjak meg egy szál pólóban. (Zagát nem befolyásolja az időjárás) Bár az ájjájó nem volt, így a  várt Stones jam kimaradt, Kőváry itt is hasonló figurát hozott, mint a Könyvtár Klubban szokott. Itt semmi köze  a legendás Mickhez, egyszerűen egy vasalthajú buzit metroszexuálist alakít, tegyük hozzá, teljesen hitelesen.  Nekem nagyon úgy tűnik, hogy Jaggerkedést élvezi jobban, erről őt kéne megkérdezni. Tény, hogy ez valószínüleg jobban profitál pénz és fiatal lányok formájában. Bocsi fiúk,  részemről a Stoned-dal pacsiznék inkább

.

.

.

Eddig jutottam el hétfő este, ez posztnak túl rövid lett volna. Szerencsére másnap is mehetnékem volt, örömmel csatlakoztam ugyanahhoz a társasághoz. Szóval 8 óra után kicsivel érkeztünk a Petőfi hídhoz ahol már javában hánytak az Alvin koncertre készülődő fiúk-lányok. Szerencsére nekünk az A38 hajó volt az úticélunk, az EZ Basic adta a koncertjét, akikről hétfőn hallottam először. Méghozzá azt, hogy kis hazánk egyetlen jó indie bandája. Na ez engem sem nyűgözött le annyira első hallásra sem, de amint meghallottam őket azonnal megváltozott róla a véleményem...

Az előző mondat jól hangzik, de csak egy klisé, jelen esetben semmi köze nincs a valósághoz. Inkább kifejtem a dolgot, ugye ehhez a britpopnak csúfolt muzsikához valamivel jobban értek, elsősorban négy Liverpooli srác és kortársaik jóvoltából. 1970 óta ebben a stílusban alig történt valami, minden korszaknak megvoltak a saját ikonjai, akik a korra jellemző hangzással adták elő magukat. Mostanában néha próbálják újításként beállítani, hogy "ötvözik a gitárzenét az elektronikával", de könyörgöm hallgassunk már meg egy pszichedelikus albumot a hatvanas-hetvenes évekből, vagy akár a Revolver album néhány dalát...

De persze nem is ez a cél. Legyen élő zene, korrektül előadva. És pontosan ezért van mégis létjogosultságuk az EZ Basic féle bandáknak: azt kapja az ember amit vár, a srácok jól játszottak, easy volt és basic, a hangosítás remek, a mindenkit lehetett hallani. A dalok nem rosszak, semmi meglepő nincs bennük, néhányat mégis felismerek a MR2-ről. A vokálok lehetnének változatosabbak, a dallamok fülbemászóbbak, néha egy-két szóló sem okozna senkinek fizikai fájdalmat, de ezt nyugodtan vehetitek szőrszálhasogatásnak. a pacsi jár.

Az  A38-nak még inkább és kulturált és hangulatos, az 500 forintos belépőért metaxa*****-gyömbért kaptam, miközben a kabátomra kedves ruhatáros lány vigyázott. Békésen tudtam figyelni a koncertet az italommal, miközben a többiek el voltak foglalva bonyolult kapcsolataikkal. Vannak olyan esték, amikor ez többet ér bármi másnál...